A fesztivál több mint 30 éves múltra tekint vissza, Tata városának nyári központi eseményeként. Évről évre bővül: családi, kulturális és vízi élményeket kínálva vált a térség legnagyobb nyári fesztiváljává. A rendezvény a helyi közösség bevonásával, művészeti és gasztronómiai programokkal, valamint látványos show-kal idén is tovább vitte ezt a hagyományt.
Gyerekkorom óta rendszeres látogatója vagyok a tatai Víz, Zene, Virág Fesztiválnak. A rendezvény évről évre meghatározó nyári élményt jelentett számomra először csak nézőként, most viszont egy egészen más szemszögből élhettem meg, immár másodjára a színpad mellől, hivatalos fotósként!
Óriási megtiszteltetés volt számomra, mikor a Blue Hill Kft. megkeresett és felkért, hogy idén is hivatalos fotósként vegyek részt az eseményen. Persze nem egyedül fotóztam végig az egész rendezvényt! Segítséget nyújtott Háfra Zsolt kolléga, aki fantasztikus képeket csinált Besenyei Péter műrepüléséről többek között!
Az én munkám főként a nagyszínpad köré összpontosult. Itt dokumentáltam a koncerteket, az előadók fellépéseit, a közönség reakcióit. Különösen izgalmas pillanatokat jelentett, amikor felmehettem a színpadra, és közvetlen közelről készíthettem képeket a zenészekről, miközben játszottak. Egy fotósnak ez egyszerre kihívás és kiváltság! A feladatom nem állt meg a fényképezésnél, mivel a képeknek valós időben, a koncertek alatt kellett felkerülniük a rendezvény hivatalos Facebook és Instagram oldalára. Ez komoly tempót és koncentrációt követelt, szinte folyamatos mozgásban voltunk a színpad és a backstage-ben kialakított munkaterületünk között. Fárasztó volt, de minden pillanata megérte.
A koncertek mellett természetesen hangulatképeket is készítettem a fesztivál teljes területéről. Árusokról, családokról, baráti társaságokról, apró, meghitt vagy épp dinamikus pillanatokról, amik igazán visszaadják a fesztivál sokszínűségét és atmoszféráját.
A legjobb az egészben az volt, hogy egy profi és inspiráló csapattal dolgozhattam együtt. Mindenki a maximumot hozta ki magából, mégis barátságos és támogató légkörben teltek a napok. Hálás vagyok, hogy ilyen embereket ismerhettem meg, akik nemcsak segítették a munkámat, de élménnyé tették az egész hétvégét.
Ez a fesztivál számomra mindig is különleges volt, most viszont egy egészen új szintre emelkedett.










Élmény volt belülről megtapasztalni, milyen profi módon épül fel egy színpadi műsor! A zeneszámok sorrendjétől kezdve, a közönséggel való interakciókon át egészen addig, hogy mikor tapsoltassák vissza a zenekart, minden apró részlet egy előre megtervezett koreográfia része.
Például tudtad, hogy a koncerten elhangzó poénok, sztorik és közönségnek szánt megszólalások többsége előre ki van találva?
Természetesen van hely az improvizációnak is, de a legtöbb megszólalás a műsor szerves része!
A próbákon nemcsak a zenét gyakorolják, hanem azt is, hogy ki mikor lép be a színpadra, milyen fények kísérik az egyes dalokat, sőt azt is, hol álljanak a zenészek, hogy a látvány is ütős legyen!
Egy ilyen nagyszabású rendezvény csak akkor tud zökkenőmentesen és biztonságosan működni, ha minden szigorúan szabályozott keretek között zajlik és ez különösen igaz a színpadi munkánál a fotósokra is.
A fotósok és videósok például csak az első három szám erejéig tartózkodhatnak a színpad előtti úgynevezett „árokban”. Ez az időkeret ad lehetőséget arra, hogy a legjobb pillanatokat elkapjuk anélkül, hogy zavarnánk a fellépőket vagy a közönség élményét. Ezután el kell hagynunk a területet, nincs alkudozás, ennyi idő alatt meg kell tudni lőni a megfelelő képeket!
A backstage területre szintén csak külön engedéllyel rendelkező személyek léphetnek be. Itt nemcsak az előadók készülnek fel, hanem a technikusok, színpadi munkások vagy például az adott zenekar managere is ott van, akik intéznek a háttérben mindent (velünk fotósokkal is ők egyeztettek pár alkalommal). Így a zenekarnak csak a fellépéssel kell foglalkoznia.
Amire nagyon kellett figyelnünk az a pirotechnika volt. Erre különösen szigorú előírások vannak! Az ilyen eszközöket messzire el kell kerülni, pontos időzítéssel és biztonsági zónákkal dolgoznak, így egy fotós sem engedheti meg magának a figyelmetlenséget.
Ez egy kőkemény munka, ahol állandóan résen kell lenni. Nemcsak azért, hogy jó képeket készíts, hanem azért is, hogy ne okozz kárt sem magadban, sem a több millió forintos technikai felszerelésben, ami körülvesz. Minden lépésednek jelentősége van, hogy hova állsz, kit kerülgetsz, mikor lépsz egyáltalán előre és mindig fél szemmel magunk mögé kellett nézni! De éppen ettől válik izgalmassá is, mert ez nemcsak egy kreatív, hanem egy fegyelmezett és koncentrációt igénylő feladat, amit tisztelettel kell végezni.










A fesztiválterület már kora délutántól élettel telt meg, de az igazi pörgés minden nap 18:00-kor indult be, ekkor volt a hivatalos megnyitó, majd 19:00-tól kezdődtek a fő koncertek, amik a legtöbb látogatót vonzották.
A 0. nap nyugalmasabb mederben telt, gyors eligazítás, helyszínek és szabályok átbeszélése, ismerkedés a csapattal, és némi izgalom az időjárás miatt.
A meteorológia vihart jósolt, így ott lebegett felettünk a lehetőség, hogy akár le is fújhatják az egészet, de szerencsére ez nem történt!
Az est fénypontja Ákos koncertje volt, amit gyorsan befotóztunk, a képeket leválogattuk, és már mehettek is ki a közösségi oldalakra.
Aznap még kényelmes körülmények között tudtunk dolgozni a backstage-ben egy légkondicionált helyiségen belül, mivel kevés fellépő volt, így jutott hely nekünk is.
Másnap már kicsit nomádabbra váltottunk. Kitelepültünk az egyik sátorba, ami bár közelebb volt a nagyszínpadhoz, de jóval melegebb és zsúfoltabb is egyben. Mégis, ez jobban összekovácsolta a csapatot! Együtt dolgoztunk, szorosan egymás mellett, mégis lelkesedéssel, ami felejthetetlen élmény volt!
A tapasztalatmegosztás mindig fontos volt, ahogyan az is, hogy ha valami nem úgy alakult, ahogy kellett volna, ki tudtuk beszélni magunkból.
Az első nap rutinszerűen zajlott, mindenki friss volt és motivált. A második, de főleg a harmadik napon viszont már érezhető volt a fáradtság. A hőség pokoli volt, a munka pedig sokkal többet kivett belőlünk, mint ahogy az kívülről tűnhet. 30 fokban, tűző napon, hömpölygő tömegen keresztülverekedni magunkat úgy, hogy közben folyamatosan figyeld az embereket hol kaphatsz el egy jó pillanatot az nem egy egyszerű feladat.
Négy nap fesztiválfotózás nem csak fizikailag, de mentálisan is megterhelő. Ami mégis mindenért kárpótol, az a végeredmény! A képek, amik visszaadják az események hangulatát és az az élmény, hogy ott lehettünk a színpadon például a Tankcsapdával vagy a Halott Pénzzel.
És milyen érzés színpadról fotózni egy koncertet? Egyszerre félelmetes és felemelő.
Félelmetes, mert olyan mintha a világ tetején sétálnál, miközben tojáshéjakon lépdelsz, körülötted kábelkötegek véget nem érő labirintusa, technikai felszerelések, színpadi kellékek, és ott motoszkál benned a gondolat, mi van, ha rossz helyre lépsz, elesel, összetörsz valamit vagy kihúzol egy kábelt. Egy mozdulat is belerondíthat az egész koncertbe!
Ugyanakkor felemelő is, mert beleshetsz a kulisszák mögé, oda, ahová csak kevesek juthatnak el. Itt már nem csak a technikán és az időzítésen múlik minden, hanem az összpontosításon is! Megpróbálsz észrevétlen maradni, keresed a jó szögeket, majd várod a megfelelő pillanatot.
Hálás vagyok, hogy részese lehettem ennek az élménynek, és dokumentálhattam az eseményt. Köszönöm a szervezőknek, a kollégáknak és bízom benne, hogy jövőre újra találkozunk.
A legjobb felhasználói élmény biztosítása érdekében sütiket használunk az eszközinformációk tárolására és/vagy elérésére. Ezen technológiákhoz való hozzájárulás lehetővé teszi számunkra, hogy olyan adatokat dolgozzunk fel, mint a böngészési viselkedés vagy az egyedi azonosítók ezen a webhelyen. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása bizonyos funkciókat hátrányosan befolyásolhat.